Főoldal




Bizonyságok

 

A következő bizonyságok egy négy gyermekes Édesanyától származnak. Olyan
hétköznapi történetek, amelyekben egyértelműen látszik Isten szerető gondoskodása,
figyelme, támogatása.

 

Isten megmutatja, mit kell tennünk

Egyik hétfőn elmentem a fogorvoshoz. Míg várakoztam, egyszer csak arra lettem
figyelmes, hogy kiabálnak a folyosó másik felén várakozó emberek, hogy összeesett
egy bácsi. Gyorsan én is odamentem, és kérdeztem tudok e tenni valamit, de addigra
már kijöttek az egyik orvosi szobából az ápolók a doktorral együtt, akik már ismerték
ezt az embert. Megállapították, hogy a férfinak leállt a légzése.
Mivel ott volt a doktori segítség én párméterrel arrébb az Úrhoz kiáltottam...
„Uram mit tegyek? Látod itt ezt az embert! Uram, segíts nekem, hogy a
megfelelőképpen imádkozzak!”
Annyira le voltam döbbenve a látottakon, hogy hirtelen azt sem tudtam, miért
imádkozzak pontosan, azt sem tudtam, pontosan mi baja. Erre meghallottam, hogy az
orvosok azt mondják, hogy valószínűleg a súlyos asztmája és az amúgy is nehézkes
légzése okozta a légzése leállását (+lépcsőn jött fel és nem lifttel, ez okozhatta nála
teljes összeomlást!). Ezeket az információkat felhasználva, kezdtem el az imádkozást!
Nem telt el pár perc, és a férfi elkezdett spontán, de gyengén lélegezni.
Engem közben behívtak a fogorvoshoz.
Szóltam az asszisztenseknek a fogászaton, hogy mi történt kint és elmondtam azt
is, hogy nekem fontos, hogyan alakulnak a dolgok, így - amíg engem kezeltek -
folyamatosan helyzetjelentést adtak a kinti eseményekről. Pár perc múlva közölték,
hogy a bácsi már jól van, minden rendben, de azért elviszik megfigyelésre!
Nagyon hálás vagyok ISTENNEK azért, amit elvégzett, és életre keltette azt akiben
nem volt már élet!
Dicsőség a Királyok Királyának! Hála zengjen neki örökké!

 

Adj és neked is adatik - Isten gondviselésének gazdagsága szerint!

Egyik nap átválogattam a gyerekek ruháit, mondván: megnézem, mit nőttek ki, mit
lehet odaadni adományként. Össze is jött egy nagy zsák ruha és cipő. Gabi, a férjem
be is vitte a munkahelyére, ahova nehéz sorsú családok járnak. Negyed óra alatt
elkapkodták a holmikat és nagyon örültek neki! Közben én itthon számot vetettem:
kéne venni a gyerekeimnek pár új holmit, mert szükségük van rá. Már el is terveztem,
hogy elmegyek, amint lesz rá lehetőségem.
Kis idő múlva csöngettek. Egy váratlan vendég érkezett nagy szatyorral, tele a
gyerekeknek szánt márkás jó minőségű ruhákkal, több volt, mint amire gondoltam
volna! Elmondta, hogy ránk gondolt, ezért elhozta, majd megkérdezte, hogy
elfogadom-e. Én azt válaszoltam: „Igen, köszönöm. Légy áldott, az Isten adja vissza
neked a többszörösét, mint amit te vetettél!”
HÁLÁS VAGYOK AZ ISTENNEK A MENNYEI GONDVISELÉSÉRT! JÓ AZ ÚR!
"Még számom sincs a szó, TE már érted azt." (139. Zsoltár)

 

Három az egyben

Kb. 2 hónapja szerettem volna venni magamnak egy félcipőt, majd később egy
csizmát is, de amilyet és amennyiért szerettem volna, nem találtam! Szombaton
elmentünk mindannyian csavarogni és végül bementünk egy nagy bevásárló
komplexumba, ami telis-tele volt üzletekkel!
„Na - jött elém a gondolat - háta itt sikerül valami cipőt találni!”
Elmentünk egy nagy üzlet mellett és az én drága férjem rámutatott ( majdhogy nem) a
legdrágább cipőre: „Vegyük meg neked!”
„Ááá… én ennyit nem szánok rá, inkább ide menjünk be!” - mutattam egy másikra.
Végül sikerült vennem magamnak egy félcipőt, ami utolsó darab volt a polcon és pont
olyan, amilyenre vágytam.
Nagyon örültem neki, és ahogy beleraktam a kosaramba és fölnéztem, a polc mélyén
eldugva találtam egy csizmát. Nagyon kényelmes volt és tetszett is, ami elég ritka.
Nem volt rajta ár sehol és ebből sem láttam többet a polcon, úgyhogy gondoltam,
megkérdezem az eladót. Ahogy mentem a pénztár felé, megláttam szintén utolsó
darabként egy kislány csizmát, de ezen sem volt ár. A vevőpultnál végül olyan árat
mondtak a három cipőre összesen, mint amennyit én egy csizmára szántam volna!
DICSŐSÉG ISTENNEK, AKI TUDJA, MIRE VAN SZÜKSÉGEM....Ő AZ ÉN
ELLÁTÓM!